EST Kongresszus

Magyar képviselet a dél-afrikai Stellenbosch Egyetemen tartott IX. Fordítástudományi világkongresszuson

            A Dél-afrikai Köztársaságban a fordítás a mindennapok része. Az ország 11 hivatalos nyelvvel rendelkezik, közülük több nem sztenderdizált, ami speciális kihívás elé állítja a fordítókat, terminológusokat. A kongresszus apró részletei kétségtelenül felhívták a figyelmet a kontextusra. A konferenciamappát textilből egy helyi cég készítette, mely munkahelyeket teremtett a régióban. A megnyitó különleges meglepetése pedig egy afrikai kórus volt, akik olaszul, angolul, afrikaans és zulu nyelven énekeltek.

            Több mint 200 előadás hangzott el az Európai Fordítástudományi Társaság Élő fordítás: emberek, folyamatok, termékek címmel megrendezett IX. Fordítástudományi kongresszusán 2019. szeptember 9–13. között a dél-afrikai Stellenbosch Egyetemen. A világ 46 országából érkező résztvevők a 21 panel valamelyikéhez kapcsolódtak előadásukkal, vagy egyéni témát mutattak be, esetleg posztert állítottak ki. A 21. század kihívására reagálva a panelek többek között a műfordítás, az interszemiotikus fordítás, a fordításpolitika, a fordítástechnológia, és a fordítás és tolmácsolás oktatásának kérdéseivel foglalkoztak. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Doktori iskolájának ötödéves hallgatója, Kovács Fruzsina, nemcsak a kongresszus egyik paneljének, az imagológia, a recepciókutatás és fordítástudomány kapcsolatát vizsgáló szekciónak társ-vezetője volt két másik meghirdetővel, Paola Gentile-vel (Trieszti Egyetem) és Marike van der Watt-tal (Stellenbosch Egyetem) együtt, hanem bemutatta PhD kutatását, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2019 szeptemberében induló Pratchett projektjét is.

            Nemcsak a különleges helyszín miatt volt más ez a szakmai esemény, mint az Európai Fordítástudományi Társaság háromévente megrendezett fordítástudományi kongresszusai. Öt kontinens kutatói, fordítói, tolmácsai és szakmai szervezetei gyűltek össze azért, hogy a fordítás jelenlegi felhasználási területeire rámutassanak, friss kutatási eredményekről beszámoljanak, és a tágabb tudományos diskurzus területén felmerülő, fordítással kapcsolatos kérdéseket is megvitassák. A megnyitón Guy Midgley, a Stellenbosch Egyetem Zoológiai Tanszékének nemzetközi hírű professzora rámutatott, hogy a tudományos kommunikációnak és az üzenet lefordításának a társadalom számára kiemelt szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben. Paul Bandia, a montreali Concordia Egyetem professzora, a kongresszus egyik főelőadója pedig felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy szerény kutatási forrásokkal rendelkező országok kimaradhatnak a tudományos munkából és ez egyenlőtlen kapcsolatrendszert eredményez.

            A gazdag szakmai program a kongresszus előtti napon négy intenzív műhellyel egészült ki. Haidee Kotze, az ausztrál Macquarie Egyetem professzora és Gert de Sutter a Ghenti Egyetem tanára doktoranduszoknak és posztdoktori kutatóknak tartott képzést „Új korpusz módszerek a fordítás- és tolmácsolástudományban” címmel, mely a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jelenleg folyó kutatásokban is hasznosul. Anthony Pym a Melbourne-i Egyetem professzora a fordítástudományi disszertációk témavezetéséről tartott szemináriumot, Kobus Marais és Carmen Delgado Luchner, a dél-afrikai University of the Free State tanárai doktoranduszoknak tartottak módszertani és kutatásetikai továbbképzést, David Katan, a Salentói Egyetem tanára pedig a fordításhoz szükséges interkulturális kompetenciák megszerzésére irányította a figyelmet.

            A kongresszus egyik jövőre mutató hozadéka, hogy számos szakmai kapcsolat alakult ki. Többek közt cseh, olasz, spanyol, svéd, észt és kanadai egyetemek képviselőivel indulhatott el szakmai párbeszéd. Miért fontos, hogy Magyarország is része legyen a globális fordítástudományi diskurzusnak? Kis ország lévén, a magyar kulturális piac nagy mértékben támaszkodik a fordításokra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem fordítókat és tolmácsokat képző MA programja hozzájárul ahhoz, hogy kiváló nyelvi készségekkel rendelkező szakemberek töltsék be ezt a piaci igényt, az Irodalomtudományi doktori iskola pedig a fordítástudomány új kutatógenerációját neveli ki, akik innovatív módszertanról és friss kutatási eredményekről számolhatnak be nemzetközi fórumon.

Kovács Fruzsina