Sohár Anikó közelebbről:
Shakespeare-meséken[1] tanítottak olvasni és kamaszkoromban nagyapám kezembe nyomta az első SF-könyveket. Innen eredeztethető a műfordítás és a fantasztikus irodalom szeretete, ami végigkísérte az életem. A doktorimat is a science fiction és fantasy rendszerváltás utáni kulturális importálásáról írtam a Leuveni Katolikus Egyetemen (The Cultural Transfer of Science Fiction and Fantasy in Hungary 1989-1995, Peter Lang, 1999). Ennek köszönhetem, hogy 2006-ig én ültethettem magyarra Terry Pratchett Korongvilág-regényeit. Már egy emberöltő óta tanítok és kutatok, hét éve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A fantasztikumon kívül érdekelnek a mítoszok, mondák, mesék s ezek feldolgozásai, mindezek fordítása, az irodalom kapcsolata más művészetekkel, a mű- és az interszemiotikus fordítás, a fordítástörténet és a fordítóképzés. A műfordításaimból eddig 16 regény és több mint száz novella jelent meg. A mottóm pedig az élet értelmes megélésére felszólító Pratchett-idézet szabad fordításban: Akkora a világ… idő meg alig. Nincs ez jól.[2]
[1] Hálás köszönet a műfordító Vas Istvánnak, az illusztrátor Szecskó Tamásnak, és a szerzőknek, Charles és Mary Lambnek.
[2] So much universe… and so little time. And that’s not right. (The Last Hero [Az utolsó hős], 2001: 141).
„Az örökkön-örökké tartó, végtelen, hullámos mezőségen”
Ezzel a mondattal fejeződik be a Csip-csap népek című ifjúsági regény. Az olvasónak szöget üthet a fejébe: Tessék? Keveredik a tér- és az időbeliség, de miért? Ha megnézi az eredetit, persze meg fogja találni a választ. A műfordító így oldotta meg az angolszászoknál közismert bibliai idézet beillesztését, bár valószínűtlen, hogy a magyar olvasó elérti ezt az utalást. Az angolban így hangzik: For ever and ever, world without end (Ef 3: 21), jelentése körülbelül „mindörökkön örökké, míg világ a világ”.[1] Ez a szöveghűbb fordítás egyben kikacsintás is lehetett volna a fantasztikus irodalmat kedvelő olvasó felé, hiszen Brian Aldiss Nonstop című regényét Amíg világ a világ címmel adták ki magyarul. Az előbbi megoldásban az olvasó elveszít valami fontosat: a gyermekkor végtelen terét és idejét, beláthatatlan horizontját az első angol bibliafordítással egybefogó poétikus zárlatot. Ez az apróság illusztrálja, hogy fordítás közben milyen összetett és komplex problémák merülnek fel, amelyekre sokféle válasz adható.
Tovább olvasom >>