Mogyorósi Zoltán

A posztkoloniális irodalom- és kultúratudomány szövegeinek fordítási problémái

A modernitás meghaladása után a posztmodern jegyében egyszerre felaprózódtak tudományterületek és egymáshoz kapcsolódtak addig független diszciplínák. A posztkolonializmus mint kultúratudományi és irodalomkritikai diskurzus megjelenése is ennek a kettős folyamatnak az eredménye. Mivel ennek a globális eszmei irányzatnak a szakirodalma is főként angol illetve francia nyelven született meg, így mára felmerült a jogos igény a diskurzus irányadó szövegeinek lefordítására. Ám a konkrét forrásszövegek fordítása előtt elsősorban az egységes, érthető és következetes tudományos nyelv megteremtését kell célként kitűzni. Előadásomban a posztkolonializmus diskurzusának fordítási problémáit fogom csoportosítani, leírni és példákon keresztül demonstrálni. Csoportosításom szerint a posztkolonializmus szakirodalmának fordításakor öt alapvető problémát különböztethetünk meg. Elsőként a tudományos folytonosság problémája merülhet fel (Derrida), hiszen a terminológia, sőt a diskurzus logikai felépítése sem nélkülözheti a tudományos előzményeket (például pszichoanalízis, marxizmus). A második probléma tudományos pontosság, amely főleg etimológiai, morfológiai kérdéseket vet fel és az idegen szavak produktív/kontraproduktív jelenlétét. Harmadrészt pedig a szöveg invenciózus természetét is fent kell tartani, amit Derek Attridge a szöveg (mint a másik) iránti felelősségnek nevez. A negyedik szempont a kulturális reáliák, kulturális kontextusok alapvető különbözőségei. Az eddig felsoroltak szem előtt tartása mellett az etikai felelősség is kiemelt jelentőséggel bír a posztkolonializmus szereplőinek  reprezentációjakor. Az etikai felelősség ebben az esetben egy háromtényezős kapcsolatrendszer harmóniájának akkurátus fordítását jelenti, hiszen az posztkolonializmus diskurzusának legtöbb fogalma éppen az én, a másik és a két szereplő relációjának természetét írja le. Az etikai felelősség azonban nem zárul le az irodalomtudomány és fordítástudomány berkein belül, hiszen mint társadalmi és kulturális folyamatokat is leíró diskurzusnak, a posztkolonializmusnak és határterületeinek is számos terminusa került át a közbeszédbe angol nyelvterületeken (például cultural appropriation, racial supremacy). A XXI. század globális tendenciáiból fakadó új kulturális és társadalmi jelenségek (például multikulturalizmus, identitás-elméletek, genderizmus, migráció) egyszerre igényelnek diskurzust és ellendiskurzust, amelynek feltétele a kultúratudomány szaknyelvének következetes lefordítása.